Tíz nő, aki forradalmasította a tudományt

A tudomány világa évszázadokon, ha nem évezredeken át szinte kizárólag férfiak által uralt környezet volt, a nőket kizárták az egyetemekről, akadémiákról és általában a kulturális viták minden helyéről. Ennek ellenére a nők az ókortól kezdve mindig is képesek voltak óriási mértékben hozzájárulni a tudományhoz. Az évszázadok során valóban nem volt hiány női tudósokból, akik tanulmányaik révén óriási lendületet tudtak adni az addig kevéssé kutatott területeknek, de egyúttal a legjobbakként is megállták a helyüket egy teljesen férfiak által uralt környezetben. Következésképpen méltányos, hogy kellő elismerésben részesítsük ezeket a személyiségeket. Ebben a rövid cikkben szeretnénk bemutatni néhányat a tudományos felfedezések minden fajtájának legbefolyásosabb és legforradalmibb nőalakjai közül.

A csillagászat úttörőjeként bátyjával együtt főként üstökösökkel foglalkozott, és valószínűleg ő volt a történelem első nője, aki felfedezett egyet. Ő volt az első két nő egyike, akit "kolléganőjével", Mary Somerville-lel együtt felvettek a nagy presztízsű Királyi Csillagászati Társaságba.

E tudományos óriás munkái meghatározóak voltak az atomfizika, különösen a maghasadás elméleti magyarázatában. Különösen Lise Meitner használta fel Einstein tanulmányait a hasadás során felszabaduló energia kiszámításához, és ezzel megalapozta a későbbi nukleáris kutatásokat. Fáradozásai ellenére Otto Hahn (az unokája) tökéletesítette kutatásait (amelyekről Meitner mesélt neki), és 1945-ben Nobel-díjat kapott, anélkül, hogy kollégája munkáját megemlítette volna.

A röntgendiffrakcióval kapcsolatos tanulmányaiért 1964-ben kémiai Nobel-díjat kapott. Ő volt az első tudós, aki háromdimenziós számításokon alapuló elemzéseket végzett a molekulaszerkezet meghatározására. Felfedezései között említhetjük néhány molekula szerkezetét, mint például a koleszterin (1937), a penicillin (1945), a B12-vitamin (1954) és az inzulin (1969).

Bár ezt az állítást néha vitatják, a nemes asszony tekinthető a történelem első számítógépes programozójának. Tanulmányai között ugyanis találtak egy algoritmust a Bernoulli-számok előállítására, amelyet az első, kifejezetten gépi feldolgozásra szánt algoritmusnak tartanak.

Az Egyesült Államokban honosított osztrák színésznő, akinek a tudományhoz való hozzájárulását csak nemrég fedezték fel. Az egykori mérnökhallgató azért költözött Amerikába, hogy elmeneküljön a hitleri Németországból. Ott kifejlesztett egy távvezérlő rendszert a torpedók számára, egy modulációs rendszert, amellyel a rádiófrekvenciákon lévő információkat olyan készülékbe lehetett kódolni, amely ugyanabban a sorrendben fogadta azokat, ahogyan elküldték. Ez a technológia tekinthető a mai vezeték nélküli kommunikáció ősének.

Maria Montessori világszerte ismert a róla elnevezett oktatási módszer megalkotásáról, amely nyitott vagy kommunikáló osztálytermek létrehozását jelenti, ahol a különböző korú gyermekek kölcsönhatásba léphetnek egymással. Az ilyen interakciók célja, hogy a gyermekek ne csak a felnőtt, hanem a társak támogatását is élvezhessék, ösztönözve a tudáscserét és a kölcsönös segítségnyújtást. Emellett Olaszországban az első nők között volt, akik orvosi diplomát szereztek.

A legendás olasz asztrofizikus mindig is részt vett az ESA és a NASA munkacsoportjaiban. A csillagok színképével kapcsolatos munkássága fontos volt; a tudomány és a vallás közötti ellentétről folytatott vitái szintén híresek.

Olaszország egyik legnagyobb elméje, 1986-ban orvosi Nobel-díjat kapott kutatásaiért, amelyekben felfedezte és bemutatta az idegrostok növekedési faktorát (ebben az esetben az axonális struktúrát). Számos más jelentős díj nyertese, és ő volt az első nő, akit felvettek a Pápai Tudományos Akadémiába. 2001. augusztus 1-jén az Olasz Köztársaság elnöke élethossziglani szenátorrá nevezte ki. Carlo Azeglio Ciampi.

A világ tudományának talán legnagyobb nője, 1903-ban a sugárzással kapcsolatos tanulmányaiért férjével együtt elnyerte a fizikai Nobel-díjat (az első nő, aki valaha is elnyerte). Nem elégedett, 1911-ben a rádium és a polónium felfedezéséért megkapta a kémiai Nobel-díjat is. Egyike annak az öt embernek, aki kétszer nyerte el a Nobel-díjat, és az egyetlen, aki két különböző területen is elnyerte. Ő volt az első nő is, aki a Sorbonne Egyetemen tanított.

Munkája alapvető jelentőségű volt a DNS és az RNS molekulák megértésében. Ahogy az gyakran előfordul, az ilyen molekulák megértéséhez való hozzájárulását sokáig nem ismerték el.